Júliusban megszületett az első nagyobb lélegzetvételű scrapbookom :)
Ajándéknak készült, apósom
50. születésnapjára. :)
Rengeteg munkám volt vele, de megérte.
Az előlapot nem szerettem volna túldíszíteni. Jól mutat együtt a natúr papír, a fából kivágott számok, és a bronzszínű fémveret.
Mi minden is történt még 1959-ben? :) Az ötöslottó akkor lépte át az egymilliós álomhatárt; ekkor alakult a Beatles; Maci Laci képregényben debütált; Rózsa Miklós megalkotta minden idők legmonumentálisabb kalandzenéjét, a Ben Hur-t; elkezdték gyártani a Csajka luxusautót; tombolt a Bambi-s korszak; lehetett hasítani az utakat az új Trabival; és zenét hallgatni a Tünde tranzisztoros zsebrádiónkon. :)
Ez lett a kedvenc oldalam. Sokáig keresgéltem, még is milyen idézetet válasszak, végül megtaláltam a legtökéletesebbet. :)
Az Isten elhatározta, hogy megteremti az édesanyát. Már egy hete bajlódott vele, amikor megjelent egy angyal és így szólt:
- Ezzel vesztegettél el egy egész hetet?
- Igen. De olvastad-e a megrendelõlapot? Mosható legyen, de ne plasztik anyagból. 180 alkatrészbõl álljon és mindegyik cserélhetõ legyen, kávéból és az elözõ napok maradékából éljen, olyan legyen a csókja, hogy mindent meggyógyitson, és legalább hat pár keze legyen.
Az angyal hallgatta, és hitetlenkedve rázta a fejét:
- Hat pár?
- Nem a kezek megteremtése a nehéz - mondta az Isten -, hanem az a három pár szem, amellyel egy anyának rendelkeznie kell.
- Olyan sok?
A jó Isten bólintott. - Az egyik pár azért kell neki, hogy csukott ajtón keresztül is megláthassa, hogy mi történik amikor beszól: “Mit csináltok?” és azt a választ hallja, hogy “semmit”. Egy másik szempárra a fej hátsó részén azért, hogy észre vegye, amit nem kell látnia. A harmadikra pedig azért, hogy mikor gyermeke valami rosszat tett, szemeivel közölhesse: “Mindent tudok és éppen ezért melletted vagyok.”
Uram - szólt az angyal, enyhén megérintve a karját -, ma már eleget dolgoztál, térj nyugovóra, holnap is lesz nap.
- Sajnos nem tehetem - szólt az Úr -, már majdnem befejeztem. Elkészült egy édesanya, aki magától meggyógyul, ha beteg, aki tud hat ember számára ebédet készíteni egy fél kiló darált húsból.
Az angyal kiváncsian körberepdesi a minta-anyát és sóhajtva megjegyzi: - Túl gyöngéd.
- De mindennek ellen tud állni. Neked halvány fogalmad sincs mit tud egy édesanya elviselni - szólt az Úr.
- Tud gondolkodni?
- Nemcsak hogy gondolkodni tud, hanem annyira ügyesen használja az értelmét, hogy még a kompromisszumra is képes - állította az Úr.
Akkor az angyal közelebb hajolt a modell-anyához és az egyik ujját végig húzta az arcán.
- Itt van valami ami fölösleges - szólt az angyal.
- Nem fölösleges ott semmi - szólt az Úr -, az egy könnycsepp.
- Hát az meg mire jó?
- Azzal lehet kifejezni az örömöt, a bánatot, a csalódást, a fájdalmat, a magányt és a büszkeséget.
- Te egy lángész vagy! - kiáltott fel az angyal.
Finom melankóliával válaszólt az Úr - Megvallom az igazat, a könnyet nem én teremtettem...
Diákévek. Érettségi. Háttérnek nyomtattam irodalom, biológia, történelem, földrajz tananyagokat, melyeknek a széleit megtépkedtem, és pasztellkrétával színeztem.
AZ ESKÜVŐ. Az emberek életében az egyik legboldogabb nap. Háttérnek gyöngyházfényű fotókartont választottam, díszítésnek pedig a témához illő matricákat.
Megfogom kezedet,
S megígérem Neked,
Hogy az élet rögös útján
Végig elkísérlek.
Boldogok leszünk majd,
Hisz én is szeretlek.
Amíg a szívem dobog,
Hozzád mindig hű leszek.
Az élet rögös útján,
Nekünk találkozni kellett,
Hogy hitben, szeretetben
Éljünk mi egymás mellett.
Fogd meg hát kezemet,
És én veled megyek,
Reád bízom magam,
Mert nagyon szeretlek.
Az első gyermek. Viktória oldalát dekorgumira decoupage-olt tündérrel díszítettem, és az örök klasszikus Kockásfülű Nyúl-al.
Bal oldal: Díszítőelemek maradtak továbbra is a klasszikus mesék, mint pl. Pom Pom, Lolka és Bolka, Futrinka utca.
Jobb oldal: Díszítésnek natúr raffiát, fa virágot, és organzát választottam.
Bal oldal: Viki esküvőjénél szintén a témához illő matricázást választottam.
"A semmi a minden,
a minden az semmi.
Ahogy az első percben,
csak úgy szabad szeretni."Jobb oldal: 1984-ben megszületett Gábor. Díszítőelemek: dekorgumira decoupage-olt babacipő, gyerek rugdalózóról levágott gomb.
"Megtanultam, hogy ahányszor egy újszülött apró ökle előszőr szorítja meg édesapja ujját, örök fogságra ítéli azt."
"Jó voltam, mindent megettem, biztos, hogy én leszek az angyal..." énekli a Republic. :) A szövegbuborék vastag műanyaglap, lefestve acrylfestékkel, és alkoholosfilcel van felírva rá a szöveg. A mesefigurák itt is közreműködnek: Vackor, Kis Vakond, Pumukli.
Bal oldal: Tisza-túra részletek.
Jobb oldal: Jelenleg ez a legjobb közös képünk. :) Díszítés: csipke, fa virágok.
Az első unoka: Mia. Díszítés: dekorgumis manócska némi glitteres ragasztóval feldobva. :)
Bal oldal: Mia művészi kézlenyomata. :) Tündéééri manó kezek. :)
Jobb oldal: érkezik a második unoka. Igaz még csak ultrahangos kép látható róla, de időben az ő keze is nyomot hagy ebben az albumban. :)
Anno. Beszéljenek a képek. :)
A nagy Ho-ho-horgász. :)
Az ünnepelt. :) Az albumátvételes kép homályos lett, de ez csúcs! :) Aki 50 éves, annak 50 üveg Jäger jár!!! :)
Ez a teafiltertartó doboz antikolással készült. Alapozószínnek vaníliát használtam. A repesztőlakkos rétegre pedig fenyőzöldet. A repesztés után ragasztottam fel rá a szalvéta mintát, így olyan hatást értem el vele, mintha a minta is meg lenne repedve. A doboz éleit porpasztellel krétáztam, és zsepivel elmaszatoltam. Száradás után selyemfényű lakkal lekentem.
Ez a virágmintás mini teafiltertartó decoupage-olással készült. A festéshez sötétzöld, vanília, és napsárga festékek keverékét használtam.
Ez a mini zsepitartó decoupage-olással készült. A háttérszín vanília színű acrylfestékkel készült. A doboz éleit pasztellkrétáztam, és papírzsepivel elmaszatoltam. A teljes száradás után selyemfényű lakkal lekentem.
